Regény
|
Hogyan lett Lángh Júliából Afrikában óvónő?
Semmi baj, bármikor elmehetek Afrikába óvónőnek, mondogattam az elmúlt húsz év során, valahányszor változtatni akartam az életemen. Aztán egy szép nap jött a kacsintás a sorstól egy párizsi napilap apróhirdetésében: óvónőt keresnek egy évre egy nigeri bozótfaluba. Jelentkeztem, mondtam, hogy sok mindent csináltam már, de óvónő még nem voltam soha, azt mondták, nem baj, mondtam, hogy szívesen élnék az afrikai bozótban, azt mondták, nincs ott semmi, csak homokszél, mondtam, hogy nem baj. A bozót Afrikában lakott helyektől távoli, megművelhetetlen, tágas térségeket jelent. A nigeri bozót félsivatagi táj, itt-ott egy-egy fa, ritkás, tüskés cserje, sárga kórókat röpít a homokszél...`
oldal
2290 Ft
|
|
`Ha az életemet történetként kívánom látni (és ki ne
kívánná ismerni a saját történetét, melyet aztán
megnyugodva - vagy éppenséggel nyugtalanul - a
sorsának nevezhet), akkor B. történetét kellene
elmondanom` - írja Keserű, Kertész Imre új regényének
egyik hőse.
Keserű, foglalkozására nézve irodalmi szerkesztő,
megpróbálja felkutatni különös barátja, B., az író
utolsó, eltűnek hitt regényét. Annál is inkább,
mert B. éppen a rendszerváltás idején, 1990-ben
öngyilkosságot követ el. Mi motiválja végzetes
tettét? Demonstráció? Rezignáció? Hagyatékban maradt
drámájában ugyanis B. kísérteties előrelátással
megírja Keserű és baráti köre jövőjét. Azt, hogy
hogyan csúszik ki majd kezükből a saját életük, s
hogyan válik `úgynevezett valósággá` mindaz, amit
egykor kétségbevonhatatlan valóságnak, az életüknek
hittek. Lényegében: hogy hogyan válnak a
rendszerváltással véget ért negyven év túlélőivé,
mint ahogyan ő, B. is csak képtelen auschwitzi
születésének véletlen túlélője.
Mi sem érthetőbb, mint hogy Keserű valósággal
beleássa magát B., az ő - Keserű - számára annyira
fontos, szinte példaszerű életébe: mániákusan
igyekszik megérteni B. sorsát, szerelmi életét,
halálának okát és körülményeit. A Felszámolás
tehát `nyomkeresés` is: nyomozás egy eltűnt kézirat
és tűnőfélben lévő életek után. Egyúttal úgy tűnik,
hogy bezárul az alkotói kör, amelyet Kertész Imre
maga köré meghúzott: ha a Sorstalanság, A kudarc, a
Kaddis a meg nem született gyermekért után eddig
trilógiáról beszéltünk, az új mű, a Felszámolás ezt a
sort most tetralógiává egészíti ki.
164 oldal
1890 Ft
|
|
Závada Pál regénye egy 67 éves férfi és egy 34 éves nő egymást faggató, egymásban tükröződő testamentuma. Milota György utoljára meséli el életének, családjának, szerelmeinek, falujának történeteit és legendáit, a méhészet és a máktermesztés fortélyait - miközben Roszkos Erka megpróbál a maga zsákutcába jutott életében eligazodni. A Milota különleges családregény: A két elbeszélő hol ugyanarra az élményre közelít, hol évszázadokra eltávolodik egymástól - míg mézevők és morfinisták, tótok és magyarok, kivándorlók és betelepülők, szeretők és házastársak, barátok és ellenségek, apák és fiúk sorsa egyetlen füzérré fonódik. A mesélők pedig úgy válaszolják meg egymás emlékezéseit, hogy szavaik az 1997-es Pünkösdöt keringik körül. Eközben kipattannak a mézelő akácfürtök, és kibontják majd szirmukat a mákvirágok.
708 oldal
3490 Ft
|
|
Lángh Júlia (1942) volt tanár, tanító, reklámszakember, fordító, szociális gondozó és újságíró. 1977-től Párizsban élt, 1984-től a müncheni Szabad Európa Rádió munkatársa volt a rádió bezárásáig, ezután egy évre Afrikába ment, óvónőnek. 2001-ben ismét Afrikába utazik, Csád-ba rádiós újságírást tanítani. Az Közel Afrikához szerzője, a nigeri bozótfalu hajdani óvónője visszatér Afrikába. Ezúttal Csádba hívják mozgássérülteknek újságírást tanítani, akik a csádi állami rádióban heti mű-soridőt kaptak. Egy afrikai főváros mindennapi élete - hogyan közlekedünk, telefonálunk, ismerkedünk, vá-sárolunk, eszünk, barátkozunk vagy rendezzük nézeteltéréseinket? Milyen az állami rádió és a magánsajtó, a civil szervezetek élete, a kibontakozó irodalom, a különféle vallások világa N'Djamenában, a háborúk dúlta `nyugalom városában`? Milyen az, ha az európaiak fejlesztik az afrikaiakat, és milyen a demokratúra: a demokrácia néhány elemével enyhített diktatúra? Rádiós leckeórák és piaci jelenetek, sajtóperek és szerelmi bonyodalmak, női sorsok és gye-rektörténetek sorakoznak egymás után ebben a kötetben, amelyben újságírók és fiatal költők, rapénekesek, mozgássérültek, katolikus apácák és iszlám univerzalisták, férfiak, nők és gye-rekek, arabok, feketék és fehérek próbálják megtalálni a közös nyelvet - ami nemcsak nyelvi kérdés.
276 oldal
1890 Ft
|
|
Francois-Marie Banier író, festő- és szobrászművész,
világhírű fotós. Egy rendhagyó, minden hagyományos
elemet tragikusan nélkülöző szülő-gyerek kapcsolat, a
befelé forduló kamaszvilág, a robbanásig feszült
indulatok hiteles, drámai megformálása és egy
hatalmas, feszült monológba tömörítése teszi izgalmas,
felkavaró olvasmánnyá Barnier könyvét. Minden
álértéknek nekirontó, felnőttvilág szükséges
kompromisszumait megkérdőjelező torz fintorokat,
keserű indulatokat szégyenlős líra, egyszerre tétova
és keserű önkeresés keretezi, mely újra meg újra a
legközelebbinek érzett emberek gonoszságának hálójába
kerül.
288 oldal
1890 Ft
|
|
Szentkuthy Miklós klasszikussá vált művei (Prae,
Divertimento) mellett az utóbbi években az író
hagyatékából előkerülő írásokkal (Bezárult Európa,
Fájdalmak és titkok játéka) gazdagodik a Szentkuthy-
kép. A Barokk Róbert az író tizenkilenc éves korában
született regénye. A kamaszkor erotikus fantáziáit, a
szellemi útkeresést nagy mesélőkedvvel - nem kevés
bujasággal és iróniával felidéző mű második, javított
kiadása jelenik meg most.
348 oldal
2290 Ft
|
|
Harminc éve hunyt el Lénárd Sándor író, költő, aki
kalandos élete során bejárta Európát, végül 1952-ben
Brazíliába költözött. Latinra fordította a Micimackót,
ezzel vált világhírűvé. A jubileum alkalmából kezdjük
el Lénárd műveinek újboli kiadását. A Völgy a világ
végén a brazil őserdőben, egy kis faluban játszódik.
Szápirodalmi önéletírásban a szerző beszámol az
őslakosok, a telepesek és a saját életéről, elmeséli
milyen orvosnak lenni a világ végén. Az érdekes
történetek mellett, megható emberséggel írja meg a
honvágy természetrajzát.
180 oldal
1990 Ft
|
|
Francois-Marie Banier író, festő- és szobrászművész, világhírű fotós. Édesapja fiatalon hagyta el Magyarországot, a húszas évek végén. A Soha nem szerettelek anya és fiú párbeszéde a fiú esküvője előtt. Az egymásnak odavetett, sietős mondatokból kirajzolódnak egy keserű, szeretetlen család történetének epizódjai, feltárulnak titkai.
84 oldal
1290 Ft
|
|
A könyv különleges napló. Esterházy közreadja az
ügynöki jelentések általa kimásolt részleteit és
ezekhez fűzött jegyzeteit. A melléklet a Harmonia
Caelestishez irodalmi mű, melynek tárgya - többek
között - egy apa és egy fiú viszonya, a kommunista
rendszer természete, a történelmünk, az árulás, az
emberi magányosság és szenvedés, sz istenkeresés, a
múlttal való szembenézés. Beszámoló egy ember
személyes és írói sorsának megrendítő fordulatáról.
` Álmomban magyarázom apámnak, miközben kezemre teszi
azt a nagy súlyos apakezét, hogy az a jó, ha megírom
ezt a históriát, ezt a szót használom, históriát, úgy
mondom, mint egy gyereknek a doktor bácsi, ne féljen,
nem fog fájni, ez a legjobb megoldás. Mint valami
betegségről beszélek a dologról, amiről senki nem
tehet, és ő a szenvedő alanya. Hogy a kezét az
enyémre
tette ez olyan erős, jó érzés, hogy föl is ébredek.
Nyolc óra van, gyorsan leírom (leírtam). Próbálok
válaszolni arra a kérdésre, hogy milyen érzés vagy
kedv vagy hangulat maradt bennem az álom után, de
jónak csak az emléke van meg, mostanra csak a fázás
maradt, fázom.`
284 oldal
1990 Ft
|
|
Kertész Imre életmusorozatának hatodik kötete a
Kaddis a meg nem született gyer-mekekért. A regény
egy végletes, halálos pontosságra töro tudat ön- és
törté-nelemanalízise. Egy ember beszél arról, mi
történhet azzal, akivel megtörtént a század botránya.
De vallomása oly mély, hogy megértjük, ami vele
történt, bármely totalitárius államban bármikor
megeshet.
167 oldal
1890 Ft
|
|
|
|
Fordította: Kúnos László
A halhatatlanság ára
Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert...
|
|
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
|
|